Illés Zoltán – A Fidesz környezetpolitikusa, Terézváros parlamenti képviselője

Sajtószoba

Félezer tonna higany a földben


Megközelítőleg félezer tonna higany található a kazincbarcikai BorsodChem (BC) Rt. üzemterülete alatt, amit a cég még az 1990-es évek előttről „örökölt”. Emiatt veszélybe kerülhet a Sajó völgye teljes vízellátása – állítja Illés Zoltán, az Országgyűlés szakbizottságának elnöke. A helyi környezetvédelmi felügyelőség szerint higany van, de nincs vészhelyzet.Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának fideszes elnöke azt állítja, nem lenne meglepő, ha a BC Rt. üzemterülete alatt található higanyszennyezésről kiderülne, hogy egy része már nem fém, hanem vegyület formájában létezik. A higanyt ugyanis a legegyszerűbb baktériumok is képesek „metilezni”, azaz vízoldhatóvá tenni, amelynek révén a legnehezebb fém beszennyezheti a talajvizet. A balatonfűzfői Nitrokémia Rt. telepén is található higanyszennyezés. A fűzfői cég hatéves környezetvédelmi programot állított össze, amelynek végrehajtásában együttműködik a szakhatóságokkal. Miként a Nitrokémia Rt. esetében az állami tulajdonos ÁPV Rt. a ’98-as kormányváltás után gyors kármentesítésbe kezdett, ugyanilyen ütemben ezt a BC Rt.-nek is végre kellene hajtania – mondja a honatya, aki álláspontjáról a barcikai vegyipari céget és a környezetvédelmi tárcát is értesíteni kívánja.A térség környezetvédelmi felügyelősége tud a szennyezésről, de azt nem tartja veszélyesnek a vízkészletre. Ez derül ki mindabból, amit Dankó Gyula, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója válaszolt a Magyar Nemzet érdeklődésére. Egészen pontosan azt állítja, hogy a felügyelet szerint 366 tonnára becsült higany 99 százaléka talajszemcséhez kötött fémhigany. Az élő szervezetek számára fokozott veszélyt jelentő metil-higany (azaz oldott) nem mutatható ki a talajvízben. Így nem veszélyeztetett a Sajó kavicsteraszában tárolt vízkészlet sem.Dankó Gyula elmondta azt is, hogy a felügyelőség figyelőkutakkal méri a koncentrációt, s „az elmúlt öt évben végzett folyamatos vízvizsgálatok alapján megállapítható, hogy a talajvízbe jutott oldott higanyszennyezés nem terjed, koncentrációja nem növekszik”. A felügyelőség igazgatója megjegyezte lapunknak: amennyiben a szennyezés terjedne, ez a víztömeg 135–150 év múlva jutna el a gyárterülethez legközelebb eső ivóvíztermelő telep térségébe.A kazincbarcikai higanyszenynyezés nem új keletű. A rendszerváltás után – éppen Illés Zoltán kezdeményezésére, aki a kilencvenes évek elején a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára volt – az akkori ipari tárca pályázatot írt ki a 19-20 méter mélyen lévő, több száz tonnára becsült nehézfém „eltakarítására”. Arra azonban nem került sor, mert a minisztérium végül nem hirdetett eredményt, így a jelentkező kivitelezők egyike sem kaphatott megbízást. A környezetvédelmi bizottság elnöke szerint – aki nem osztja maradéktalanul Dankó Gyula álláspontját a higanyszennyezés veszélytelenségéről –, a kárelhárítási munkát magának a BC-nek kellene finanszíroznia. A földből kinyert higanyt akár újra hasznosíthatnák vagy éppen értékesíthetnék a piacon, hiszen jelenleg 38 ezer dolláron jegyzik e nehézfém tonnáját az európai árutőzsdéken – közölte véleményét a Magyar Nemzettel Illés Zoltán.Az államnak tudomása volt a higanyról – mondták érdeklődésünkre a BC-nél –, de nem emeltek ellene kifogást. A céget 1996-ban úgy vitte tőzsdére az akkori állami tulajdonos, hogy a higanyszennyezés minden részletéről tájékozódott. A BC Rt. egyébként ebben az évben éppen a higanykezelésre kidolgozott technológiai eljárás miatt kapta meg a Magyar Innovációs Szövetség nagydíját, mivel visszanyeréssel a végletekig minimalizálta a klór-vinil üzletágnál jelentkező nehézfém képződését, illetve a létrejött minimális mennyiség ártalmatlanítását is megoldotta. Ezzel gyakorlatilag felszámolta a „több száz tonnás higanyörökséget” is okozó, a klóriparban bevett, úgynevezett higanykatódos technológiai eljárást, amellyel nagy menynyiségű higanyhulladék keletkezett.Illés Zoltán – aki a kazincbarcikai cég 1995-től elkezdett környezetvédelmi programját mintaértékűnek nevezte – úgy látja: a cég sikeresen megszüntette a higanyszennyezés forrását, megerősödött. Ezért most már hozzáláthatna a korábbról megörökölt szennyezés felszámolásához. A parlament környezetvédelmi bizottsága elnökének erre a felvetésére nem reagált a kazincbarcikai cég.

Forrás:
http://www.mno.hu/portal/25247